Vállalkozás egy bizalom alapú társadalomban – cégalapítás Svédországban

August 31, 2022

A külföldi cégalapítást segítő cikksorozatunk második részeként egy olyan országot hoztunk nektek, ami a mi szívünkhöz is kifejezetten közel áll: Svédország. A Szilícium-völgy után a svéd főváros áll a második helyen az egy főre vetített unikornis cégek számát tekintve. A neves cégek mellett számos találmány otthona – mint a dinamit vagy a pészméker, valamint a Nobel-díj és a világhírű ABBA hazája is. Svédországnak köszönhetjük az első virtuális nagykövetséget is: 2007. május 30-án a svédek létrehozták Svédország washingtoni nagykövetségének virtuális másolatát a Second Life szimulátorjátékban. Az innováció egyik fellegváraként emlegetett Svédország kitűnő célpont lehet akár a te új vállalkozásodhoz is – hogy valóban neked való-e, olvass tovább!

Ha az előző cikkünkre, az észtországi cégalapításra lennél kíváncsi, kattints ide.

Miért éppen Svédország?

A csodálatos tengerpart, a szigetvilág (archipelago) és a gyönyörű zöld fenyőerdők mellett Svédország egyéb téren is csalogató célpont: a kiszámítható üzleti környezet egyik zászlóshajója Európában. Innen indult az IKEA, a Volvo, az Ericsson, a Spotify és a Klarna is, hogy csak néhány globálisan ismert vállalatot említsünk, de az innovatív és nyitott gazdaságának köszönhetően a kisebb cégek számára is népszerű központ a skandináv régióban. Svédország az elmúlt évtizedek összehangolt kormányzati törekvéseinek köszönhetően mára Európa egyik legnagyobb startup-paradicsoma. Nem véletlenül népszerű választás sokak számára a svédországi vállalkozásindítás.

Versenyképes

A Globális Versenyképességi Index szerint Svédország a világ 8. legversenyképesebb piaca, míg az IMD listáján a 4.

Fenntartható

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai megvalósításában Svédország a 3.

2nd Best Country for Business

A Forbes „Best Countries for Business” listáján Svédország a 2. helyen áll

Innovatíc

Svédország az EU leginnovatívabb nemzetének tartják, itt a legmagasabb a szabadalmak száma fejenként

Üzleti élet megkönnyítése

A World Bank Group 2020-as Doing Business jelentése szerint Svédország a 10. helyen áll az üzleti élet megkönnyítése terén.

A fenti számok és tények már önmagukban elég vonzóak lehetnek, de a továbbiakban bemutatjuk azt is, milyen egyéb előnyei vannak egy svéd cégnek – azonban nem szabad elfelejteni, mint minden üzlet kapcsán, itt is megvannak a sajátos kihívások is.

A svédországi vállalkozás előnyei – és a kihívások

Előnyök

Széles hozzáférés a nemzetközi/európai piachoz, nemzetközi befektetőkhöz: Skandinávia legnagyobb piacaként Svédország ideális helyszín az észak-európai tevékenységek számára, de akár a teljes nemzetközi piacon kedvező reputációs tőkét jelenthet egy svéd cég. Ezenfelül, méretéhez képest Svédország a külföldi befektetések egyik legnagyobb kedvezményezettje a világon.
Innovatív piac: Svédország innovációs központként való hírnevét jól mutatja, hogy az ország magasan szerepel a Global Innovation Index, European Innovation Scoreboard és a Bloomberg Innovation Index listáin, és a GDP-hez viszonyított K+F-beruházások tekintetében a világ egyik vezető országa: a bruttó hazai termékének több mint három százalékát fordítják kutatásra és fejlesztésre, melynek hangsúlyos területei például a medtech, illetve biotech különböző területei, illetve a fintech.
Transzparencia és bizalmi társadalom: A teljes társadalmi és üzleti élet többek között a kölcsönös bizalomra és az átláthatóságra épül.
- - Az élet szinte teljes egészében készpénzmentes, a hatóságok jellemzően segítőkészek, kommunikatívak, megoldani igyekeznek a problémát – ha például az adóhatóság felé egy kötelezettséggel elkésel, nagy eséllyel első alkalommal azonnali büntetés helyett egy felszólítást kapsz, hogy ne felejtsd el minél hamarabb teljesíteni az elmaradást.
  - Ezenkívül a cégben a költségeket is sokkal szabadabban tudod elszámolni a kötött magyar rendszerhez képest.
  - A svéd üzleti világban pedig a win-win alapelvet maximálisan szem előtt tartják, a közös nevezőre törekednek, nem csak arra, hogy pusztán a saját érdekeiket érvényesítsék. A „gentlemen’s agreementeknek” nagy súlya van, az írott szerződések jellemzően rövidek, közérthetőek, és a tárgyalás utáni első draft pedig valóban azt fogja tartalmazni, amiben szóban megállapodtatok.
A társasági adó 20.6%, ami az EUs átlag alatt van.
A lakosság több mint 70%-a (egyes statisztikák szerint 90%-a) folyékonyan beszél angolul, és a hivatalos ügyintézés során is, a bankkal, hatóságokkal is tudtok angolul kommunikálni az esetek legnagyobb részében.

Kihívások

Sok területen kifejezetten kiélezett a verseny a kedvező gazdasági környezet miatt, ami a magas szintű minőségi elvárások formájában is szorosan megmutatkozik.
Ha kifejezetten a svéd piacon szeretnéd a termékeid/szolgáltatásaid eladni, akkor, bármennyire is digitalizált az ország, fontos lehet a személyes jelenlét az országban. Persze ez magától a terméktől/szolgáltatástól is függ, de a svédek üzleti kultúrája és alapvetően a teljes társadalmi berendezkedése a kölcsönös bizalomra épül, ezt pedig sokkal könnyebben építhető személyesen.
Ugyan a társasági adó az EUs átlag alatti, még így is jóval magasabb, mint a 9%-os magyar társasági adó.
Ha ki is költöznél, Magyarországhoz képest télen kevesebb világossággal számolj, általában napi 4-5 órát van világos, ami sokaknak megterhelő, nyaranta ugyanakkor korán lesz napkelte és szinte soha nem lesz teljesen sötét éjszaka sem.
Az észt cégalapítás kapcsán említettek itt is érvényesek, vagyis:
- - Ha nincs saját székhelyed Svédországban, akkor székhelyszolgáltatásért kell fizetned, ami megnöveli a költségeket, ez ugyanakkor magyar cég esetén is így van.
  - Ha már kész céget (shelf company) vásárolnál meg, akkor nem ismered a cég hátterét, múltját vagy esetleg a pénzügyi helyzetét – de látod majd, mennyire egyszerű a cégalapítás, így erre nem feltétlenül van szükség,
  - Ha nem ismered a svéd törvényeket, nehezebben boldogulsz, ez persze megfelelő tanácsadókkal áthidalható.
  - Lehetnek adótételek, amelyek magasabbak, mint Magyarországon.
  - Kevésbé ismered ki magad a külföldi piacon, így, ha ott szeretnél építkezni, el kell sajátítanod például az adott üzleti kultúrát, ez azonban általánosan igaz bármely nemzetközi piac esetében.

A cégalapítás menete

Ahogyan Magyarországon is, Svédországban is többféle vállalkozási forma közül választhatsz. A legnépszerűbb az aktiebolag privat (AB), ami a magyarországi cégformák közül leginkább a kft-nek feleltethető meg. Ennek alternatívája az aktiebolag publikt, amik jellemzően már nagyobb, nyilvános társaságok, és a nevükben mindig látható az utalás a nyilvános működésre – legjellemzőbb a cég neve mögött használt „(publ)” jelölés. A továbbiakban a privátan működő AB-re fókuszálunk, de ha teljes körű vállalkozási forma ismertető érdekelne, itt hasznos leírást találsz. Fontos, hogy ahogy bármilyen cég esetén, a konkrét körülmények függvényében az alapítás menetében lehetnek egyedi eltérések, de a főbb lépések minden esetben megegyeznek, így a következőkben ezeket mutatjuk be. A cikk a megjelenésének időpontjában aktuális információkat tartalmazza. Cikkünk fókuszában a magyar állampolgárként legvalószínűbb forgatókönyv áll, azaz, hogy Svédországba költözés vagy hasonló svéd kapcsolat nélkül milyen lehetőségek vannak a cégalapításra Svédországban, és mi ennek a menete. Amennyiben viszont van svéd BankID-d, vagy az ezen az oldalon felsorolt hasonló elektronikus azonosítók (eID) valamelyikével rendelkezel, akkor a részletszabályok tekintetében lehetnek az itt bemutatottakon túl további opciók is, illetve az online lehetőségek tára is bővülhet. Ha ilyen helyzetben lennél, szívesen válaszolunk a kérdéseidre egyénileg.

Az egyik legfontosabb, és sokak számára örömteli hír, hogy Svédországban külső közreműködés nélkül, önállóan is tudsz AB-t alapítani: nincs szükség ügyvédi ellenjegyzésre, közjegyzői okiratokra, apostille-ra. Persze, ahogy már említettük a korábbi cikkünkben is, ha mindennel biztosra szeretnél menni, és az a cél, hogy az eljárás a lehető leghatékonyabb legyen, érdemes megfelelő szakértővel egyeztetni még az alapítás előtt. De lássuk a konkrétumokat.

A cég regisztrációja kapcsán kétféle eljárási mód létezik: papír alapú, illetve online. Az online rendszer intuitív módon, lépésről lépésre végigvezet a teljes folyamaton, viszont ezt csak a fent említett eID-k egyikének birtokában tudod igénybe venni. Ezek miatt itt a cikkben leginkább a papír alapú ügyintézésre koncentrálunk, de néhol egy-két dolgot kiemelünk az online ügyintézésre vonatkozóan is. Az eID nélkül mind a regisztrációt, mind bármilyen későbbi módosítást papír alapon tudsz intézni. Egyes ilyen módosításoknak egyébként külön díja van, másokat pedig ingyenesen meg tudtok tenni, ezekről itt találtok listát (értelemszerűen a minimális postaköltséggel a papír alapú ügyintézés miatt mindig számolni kell). Egy svéd AB-t alapításkor először a Bolagsverketnél (ez a magyar cégbíróság svéd megfelelője, így a cikkben is többször cégbíróságként említjük majd), majd pedig a Skatteverketnél (ez pedig a svéd adóhatóság) kell regisztrálni. A regisztráció megkezdése előtt készíthetsz egy saját ellenőrző listát ezen a linken (ez sajnos csak svédül érhető el), így könnyebben nyomon tudod követni, mire lesz szükséged, és segítő leírásokat is találsz.

1. Lépés: Cégbírósági szakasz – Bolagsverket

A céget elsőként a cégbíróságnál kell regisztrálnod, ennek a menete azonban fontos pontokon eltér a magyar cégalapítás lépéséitől. Nézzük, miben.

Regisztrációs díj: SEK 1,900 – 2,200 Alapítás időtartama: nagyjából 1 hét, attól számítva, hogy a Bolagsverket megkapta a szükséges dokumentumokat (a teljes időtartam nagyban függ a banktól). A Bolagsverket egyébként rendszeresen frissíti a várható feldolgozási időt, ezen a linken mindig meg tudjátok nézni.

1. DÖNTÉS AZ ALAPÍTÁSRÓL ÉS A SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK ELŐKÉSZÍTÉSE

Először is az AB alapítóinak formálisan dönteni kell a cég megalapításáról. Akár egy fő is alapíthatja az AB-t, és az alapítók lehetnek mind magánszemélyek, mind jogi személyek.

Az alábbi két dokumentum előkészítése és aláírása szükséges az alapításhoz:

- Alapító okirat (angolul Memorandum of Association, svédül pedig stiftelseurkund)
- A társaság alapszabálya (angolul Articles of Association, svédül bolagsordning)

Az alapító okirat svédországi fogalma eltér a Magyarországon használt fogalomtól. Ez a dokumentum bizonyítja az alapítók cégalapítási szándékát, éppen ezért fontos, hogy ezt minden alapítónak alá kell írnia, akkor is, ha az adott személy a cég vezetőségében nem kap szerepet. Ennek kell tartalmaznia többek között az alapítás dátumát, az egyes üzletrészekért (részvényekért) fizetendő összeget, azt, hogy egyes alapítók hány részvényt vesznek, az igazgatótanács tagjait, a cég nevét, és egyéb, a társaságra és annak részvényire vonatkozó információkat. Bővebb leírást az alapító okirat tartalmáról itt találtok, illetve a Bolagsverket saját sablonokat is közzétett, amiket bátran használhatsz, ezeket biztosan elfogadják. Arra figyelj, hogy a sablonok a standard lehetőségeket tartalmazzák: ahogy Magyarországon is, itt is el lehet térni a legtöbb ponton, ebben az esetben viszont előfordulhat, hogy jelentősen módosítani kell a sablonon.

Az alapszabály az a dokumentum, ami közelebb áll a magyar alapító okirat fogalmához. Ez a dokumentum a cégre vonatkozó alapinformációkon (pl. név, székhely, tevékenységek) túl tartalmazza például a jegyzett tőke mértékét, a részvények számát, az éves közgyűlés összehívásának módját, és további fontos, a társaságra és a társaság vezetésére vonatkozó információkat. A kötelező elemeken túl az alapszabály bővíthető egyéb, önkéntes elemekkel is. Bővebb információt itt találsz, illetve a sablonok között az alapszabályra is találsz mintát.

Amennyiben rendelkezel a korábban említett eID-val, akkor ezt a teljes folyamatot, akár a dokumentumok kitöltését is az online rendszeren keresztül lefolytathatod. Ennek hiányában a dokumentumokat papír alapon kell aláírni, és így kell beküldeni a Bolagsverketnek – viszont nem szükséges, hogy ezeket eredetiben küldd be, erről a cikk végen, a gyakori kérdéseknél ejtünk néhány szót.

2. BANKSZÁMLA NYITÁS

A Bolagsverket elméletileg bármilyen EGK tagállamban engedéllyel rendelkező banktól elfogadja a törzstőke befizetéséről szóló igazolást – tehát akár egy magyar banktól is. Akadályba is ütközhettek azonban egy magyar bank kapcsán: ez a törzstőke befizetéséről szóló igazolás szigorú formai követelményekhez van kötve, amit a banknak ismernie kell ahhoz, hogy annak megfelelően állítsa ki, ráadásul svéd nyelven. Meg lehet tehát próbálkozni magyar bankoknál is, főleg, ha találtok olyat, amelyiknek van svédországi partnerbankja. A hosszabb távú gördülékeny üzleti működés érdekében javasolt azonban svéd bankkal szerződni és náluk bankszámlát nyitni.

A svéd bankszámlanyitást sajnos – vagy ha szeretnéd is kicsit megismerni az országot, ahol működni fogtok, akkor szerencsére – nem fogod megúszni személyes látogatás nélkül. Lakossági számlát ugyan már régóta lehet Svédországban online nyitni, azonban ez is csak azoknak lehetőség, akik rendelkeznek svéd BankID-val – és a céges számlát még nekik is személyesen kell kezdeményezni. EU állampolgárként valószínűleg nem lesz különösebb gond a bankszámlanyitással, de azért érdemes a választott bankkal előre egyeztetni – nem csak azért, hogy mindenképpen tudjanak az adott időpontban fogadni, hanem az olyan részletekkel kapcsolatban is, hogy például az ő belső szabályzataik alapján milyen esetleges egyéb dokumentumok előkészítésére lesz szükség. Ilyen lehet egy egyszerű üzleti terv, amire az adott bank biztosít is mintát.

3. RÉSZVÉNYEK JEGYZÉSE ÉS MEGFIZETÉSE

Miután meghatározásra került, hogy hány részvény kerül kibocsátásra, és az az alapítók között hogyan oszlik meg, mindenkinek, aki részvényeket jegyez, az erre vonatkozó részvényjegyzést külön alá kell írnia (ez lehet külön dokumentum, de az alapító okirat része is). Érdekesség, hogy nem követelmény azonban, hogy minden alapító részvényt jegyezzen a társaságban – ilyen esetben viszont az adott alapító nem lesz egyben tulajdonos is, így természetesen egyetlen alaptó esetén ilyen lehetőség nincs.

A jegyzést követően meg kell fizetni a részvények ellenértékét (ez legalább a részvény névértéke kell legyen, tehát az összes részvény teljes ellenértéke legalább a törzstőke összege lesz – de lehet magasabb is, ezt az alapító okiratban kell meghatározni). Ez pénzbeli vagyoni hozzájárulás útján egy speciális bankszámlára való befizetéssel vagy apport teljesítésével lehetséges – ez utóbbi az itthonihoz hasonlóan különböző többletigazolási kötelezettségekkel járhat.

4. A BANK INTÉZI A SZÜKSÉGES BANKI IGAZOLÁSOKAT

Magyarországhoz képest Svédországban a banknak sokkal nagyobb szerepe van – ezért is fontos a megfelelő bank kiválasztása. Mielőtt még a cégbíróságnak jelenteni lehetne a cégalapítást, meg kell nyitnod a bankszámlát, amire a törzstőke, illetőleg, amennyiben attól eltér, a részvények ellenértékeként fizetett összeg utalandó. A befizetéseket követően a bank kiállít egy igazolást (ez az úgynevezett „bankintyg”), amely tartalmazza többek között a törzstőke befizetésének tényét. Az igazolás svéd nyelvű kell legyen és eredetiben kell postázni a cégbíróságnak. Online alapítás esetén a folyamat során meg kell jelölni a banki kapcsolattartót, és a bank elektronikusan állítja ki az igazolást és küldi meg közvetlenül a cégbíróság részére.

5. REGISZTRÁCIÓ A CÉGBÍRÓSÁGNÁL, A REGISZTRÁCIÓS DÍJ BEFIZETÉSE

Miután a fenti lépésekkel végeztél, és a banki igazolás is a kezedben van, hivatalosan is kérni kell a cég bejegyzését a Bolagsverketnél. Az online szolgáltatás végigvezet ezen a folyamaton, ott tehát nem lesz különösebb nehézség valószínűleg. Ha viszont papír alapon regisztrálsz – ami ugye esélyesebb, ezt a formanyomtatványt kell kitölteni, kinyomtatni és aláírni. A formanyomtatvány végén találsz kitöltési útmutatót is, illetve egy listát arról, hogy milyen dokumentumokat kell mellé csatolni (pl. az alapító okirat, az alapszabály, az igazolás a banktól, és a vezetőségre vonatkozóan személyes dokumentumok – utóbbiról később írunk bővebben). Az online szolgálatás csak svédül érhető el, a linkelt formanyomtatvány viszont kétnyelvű (svéd és angol), angol kitöltési útmutatóval – kitölteni azonban svédül kell, ellenben kevés az olyan mező, ahová folyószöveget kell írni, így mint már említettük, az angollal alapvetően boldogulni fogsz.

Fontos, hogy a bejegyzésre vonatkozó kérelemnek legkésőbb az alapító okirat aláírásától számított 6 hónapon belül meg kell érkeznie a Bolagsverkethez. Érdemes egyébként ezt minél hamarabb megtenni, hiszen a bejegyzést megelőzően a cégnek nincsen jogi személyisége, így bármilyen kötelezettségért, ami ezt megelőzően, a cég nevében megkötött ügyletből ered, egyetemlegesen, magánszemélyként felelnek azok, akik az ügyletben részt vettek – a társaság bejegyzése után ez a felelősség átszállhat a társaságra.

A regisztráció jelenleg online eljárás esetén 1,900 SEK, papír alapú esetén pedig 2,200 SEK. Az aktuális díjakról itt tudsz tájékozódni.

6. A BOLAGSVERKET BEJEGYZI AZ AB-T

Amennyiben mindent rendben talál, a Bolagsverket bejegyzi a társaságot, és erről megküld egy igazolást elektronikusan, arra az email címre, amit a fenti formanyomtatványon megadtál. Itt azonban még nem áll meg teljesen a folyamat, lesz még további dolgod mind az adóhatósággal, mind a cégbírósággal, azonban ettől az időponttól a társaság jogi személynek minősül, és el tudjátok kezdeni a működést.

2. lépés: Adóhatósági szakasz: Skatteverket

Regisztrációs díj: ingyenes Időtartam: 1-2 nap

Ugyan az AB a Bolagsverket által történő bejegyzéssel megkapta a jogi személy státuszt, ahhoz, hogy ténylegesen működni tudjon az üzleti életben, az adóhatóságnál is regisztrálni kell. Ha az online cégalapítási lehetőséget használod, akkor a rendszer ezen a lépésen is végigvezet egyértelműen, ha viszont papír alapon, akkor a bejegyzést követően külön kell az adóhatósági köröket lefutni. Erre a regisztrációra többek között azért van szükség, hogy az alkalmazottak után a járulékokat, valamint a bevétel után az általános forgalmi adót be tudd fizetni, ezenkívül adószámot is az adóhatóságtól fogja a cég kapni.

1. A MEGFELELŐ SNI KÓD KIVÁLASZTÁSA

Az SNI kód a magyar TÉÁOR kódok svéd megfelelője. Az adóhatósághoz való regisztráció során meg kell adni ezt a kódot – részletesebben erről a lenti, egyes konkrét kérdések kapcsán írunk.

2. F-ADÓ REGISZTRÁCIÓ

Az F-adóra („F-skatt”, azaz „företagskatt”) való jogosultság jóváhagyása azt jelenti, hogy a vállalkozó maga felelős a tevékenységéért járó ellenszolgáltatás után fizetendő adók és társadalombiztosítási járulékok (önrészek) megfizetéséért.

Az F-adóról bővebben itt olvashatsz.

3. ÁFA REGISZTRÁCIÓ

Főszabály szerint, ha olyan termékeket szeretnél értékesíteni, vagy szolgáltatásokat szeretnél nyújtani, amik ÁFA-körbe esnek, akkor köteles vagy regisztrálni mint ÁFA-alany. Kivétel ez alól, ha az első adóévben az árbevétel ÁFA nélkül nem haladja meg a 80,000 SEK-t – ilyenkor, ha további feltételek is teljesülnek, dönthetsz úgy, hogy nem regisztrálsz ÁFA-alanyként.

Az ÁFA regisztrációról bővebben itt olvashatsz.

4. REGISZTRÁCIÓ MUNKÁLTATÓKÉNT (ARBETSGIVARREGISTRET)

Ha a cégnek lesznek alkalmazottai, akkor munkáltatóként is regisztrálni kell. Erről itt olvashatsz bővebben.

Annak kapcsán, hogy a cégre vonatkozóan konkrétan melyik adónemek és egyéb kategóriák vonatkozásában szükséges regisztrálni, mindenképp érdemes egy svéd könyvelővel egyeztetni, de alapvetően a folyamat maga egyszerű, és akár magatoknak is meg tudjátok csinálni ennek a formanyomtatványnak a kitöltésével – bár némi svéd tudásra, vagy legalább egy jó fordítóprogramra (mi a DeepL-t ajánljuk) szükségetek lesz.

Az alapítás egyes kérdései –
a konkrétumok

Magának az alapítás menetének áttekintése után fontos megemlíteni azokat a főbb pontokat is, amelyeket a cégalapítás előtt vagy annak folyamata során át kell gondolni. Ezek sok esetben Magyarországon is ugyanazt a logikát követik, de a legfontosabbakra pár szóval kitérünk svéd relációban, tippekkel.

Alapvetések

Tippek

Név

A cégnévben csak latin betűk szerepelhetnek, különleges karakterek nem engedélyezettek.

A névben szerepelnie kell az „aktiebolag” elnevezésnek vagy az „AB” rövidítésnek.

A cég nevének megkülönböztethetőnek és egyedinek kell lennie, vagyis nem lehet átfedés más bejegyzett, már létező svéd cégekkel és védjegyekkel. Ezenkívül nem elegendő az, hogy a cégnév pusztán leírja a cég által folytatott tevékenységet, hanem mindenképpen szükség van valami egyedi jelzőre, egyedi elemre, amitől a cégnév eredeti lesz.

A Verksamt oldalán kapsz segítséget különböző tippek formájában a névválasztáshoz, illetve keresni is tudsz a cégnevek között, így meg tudod nézni, van-e már hasonló névvel bejegyzett cég. Cégnévre keresni egyébként még ezen az oldalon lehet – itt egyéb adatokat is megnézhetsz a cégekkel kapcsolatban. Érdemes ezenfelül a domain, illetve amennyiben tervezed, a különböző közösségi média-fiókok elérhetőségét is ellenőrizni a tervezett névvel, és akár rögtön regisztrálni is őket, hogy ne később derüljön ki, hogy azok már foglaltak. Egyébként a honlapon feltüntetendő információkra is vonatkoznak szabályok, amikre érdemes figyelni, mert ha a honlap nem felel meg nekik, akár bírságot is kiszabhat a Bolagsverket.

Tevékenységi kör

Ennek alapja Svédországban az SNI-kód (ami a magyarországi TÉÁOR kódoknak feleltethető meg), amelyek között itt tudsz keresni, vagy akár a teljes listát letöltheted.

Egynél több SNI-kódot is megadhatsz, ebben az esetben az egyes tevékenységekhez tartozó százalékos arányokat is fel kell tüntetni. Az összes tevékenység összegének 100%-nak kell lennie. Azt is érdemes ellenőrizni, hogy szükség van-e a tervezett tevékenységhez bármilyen engedélyre – előfordulhat olyan eset, hogy már a cég bejegyzése előtt ezt be kell szerezni. Ehhez itt találtok segítséget.

Székhely és kézbesítési megbízott

Szükség lesz egy székhelyre Svédországon belül, ahol a különböző leveleket tudod fogadni. Ezenfelül abban az esetben, ha a cégnek nincsen Svédországban élő meghatalmazott képviselője (pl. igazgatótanács tagja, helyettes tagja, ügyvezető), az igazgatótanácsnak ki kell jelölnie és be kell jelentenie egy ott élő kézbesítési megbízottat. Ez a személy fogadja az elektronikus kapcsolattartás körében érkező dokumentumokat (leginkább a magyar Cégkapuhoz lehetne ezt hasonlítani, gyakorlatilag egy hasonló rendszerhez kap majd ez a személy hozzáférést).

Vannak Svédországban is olyan cégek, akik kifejezetten a kézbesítési megbízott személyét biztosítják, illetve székhelyszolgáltatást kínálnak, érdemes egy ilyet megbízni. Ez nyilván némi költséggel jár, de jóval olcsóbb, mint kifejezetten egy irodát fenntartani. Ha Googlen keresel, a „särskild delgivningsmottagare” kulcsszót érdemes használni.

Törzstőke, részvények

A törzstőke minimuma: 25,000 SEK.

Választhatod azt is, hogy a törzstőke EUR-ban legyen megadva, ennek akkor szerepelnie kell az alapszabályban, illetve azzal is jár, hogy a társaság számviteli pénzneme is EUR lesz.

Mind a törzstőkét, mind a részvények számát meg lehet határozni konkrét szám helyett egy intervallummal. Ez azt jelenti, hogy ha egy későbbi tőkeemelés esetén még az intervallumon belül maradsz, akkor nem lesz szükség az alapszabály módosítására. A gyakorlati tapasztatalat azt mutatja, hogy kifejezetten érdemes ezzel a lehetőséggel élni, és a legtöbb cég esetében szoktak is.

Például:

Törzstőke alapításkor: 25,000 SEK – 100,000 SEK
Részvények száma alapításkor: 250,000 – 1,000,000 (tehát ebben az esetben egy részvény névértéke 0.1 SEK)
Ha a fenti példában az alapításkor a ténylegesen jegyzett és befizetett törzstőke 25,000 SEK, a részvények száma pedig 250,000, akkor még 75,000 SEK-nek megfelelő, vagyis 750,000 darab részvényt kibocsáthat a társaság anélkül, hogy az alapszabályt módosítani kéne. Természetesen az új részvények kibocsátását így is be kell jelenteni a Bolagsverketnek, de lényegesen egyszerűbb a folyamat ilyenkor.

Igazgatótanács és ügyvezető

Az igazgatótanácsnak („styrelse”) egy vagy több tagja lehet, az alapító okiratban kell őket megnevezni, de később lehet változtatni. Ha többtagú az igazgatótanács, akkor az elnököt is ki kell jelölni. Ha az igazgatótanács csak egy vagy kéttagú, akkor szükség van egy úgynevezett helyettes tagra is („styrelsesuppleant”) – az ő szerepe, hogy a rendes tagok esetleges akadályoztatása esetén se maradjon a cég vezetés nélkül.

Igazgatótanácsa minden AB-nek kötelezően van, privat AB esetén ügyvezető („verkställande direktör”) kinevezése viszont nem kötelező, de dönthetsz úgy, hogy szeretnél. Amennyiben van ügyvezető, az ő feladata alapvetően a napi szintű ügyintézés és management, míg az igazgatótanács a nagyobb, átfogóbb kérdésekben dönt. Ezen belül lehetőség van konkrétan, egyedileg a cégre vonatkoztatva meghatározni a konkrét keretek, hatásköröket.

Bár Svédország a vezetőség tagjainak összetételét illetően is nagyon nyitott és nemzetközi, vannak követelmények arra vonatkozóan, hogy az elérhetőség biztosítása érdekében a vezetőség tagjai főszabály szerint milyen arányban lehetnek az EGK-n kívüli országok lakosai – ha nemzetközi a csapat, erre tehát érdemes figyelni, a konkrét szabályokat itt találod. Ami még fontos, hogy mindenkinek, aki az igazgatótanács tagja, helyettes tagja vagy a cég ügyvezetője lesz, és nem Svédországban él, szüksége lesz útlevélre: a Bolagsverket ezt fogja kérni a személyazonosság igazolásához.

Az alapítást követően

Miután a céget bejegyezték, van még néhány teendő, illetve átgondolandó kérdéskör. Ezek közül csak a legfontosabbakat említjük itt vázlatosan, kifejezetten svéd szemszögből.

Tényleges tulajdonosok („UBO”) regisztrálása

A bejegyzés után meg kell határozni, hogy kik a cégben az úgynevezett tényleges tulajdonosok („verklig huvudman”), majd ezt be is kell jelenteni – főszabály szerint online (de ha nincs e-ID-d, akkor kérelmezheted, hogy papíron jelenthesd). Ennek lesz egy minimális eljárási költsége, jelenleg online 250 SEK, papíron pedig összesen 800 SEK. A tényleges tulajdonosok meghatározásához és bejelentés menetéhez itt találsz útmutatót, illetve mi is szívesen segítünk. Fontos, hogy a cégbejegyzést követően 4 héten belül ezt a bejelentést meg kell tenni.

Részvénykönyv („aktiebok”)

A részvénykönyv vezetése az igazgatótanács feladata. Ebben a részvények és a részvényesek jegyzékének kell szerepelnie, az alapító okirat alapításakor azonnal el kell készíteni, és minden változásnak – pl. a részvényes adatainak változása, részvények adásvétele, új részvények kibocsátása – haladéktalanul és pontosan be kell kerülnie. A részvénykönyv vezetésének szigorú szabályai vannak, és teljes mértékben az igazgatótanács felelőssége, így érdemes lehet ehhez tanácsadó segítségét igénybe venni. További információt erről egyébként itt olvashatsz, és találsz sablont is, ha magadnak szeretnéd elkészíteni – illetve vannak különböző online szolgáltatások is erre, például az Eaktiebok.

Adózási kérdések

A részletes adózási kérdések kapcsán javasolt adószakértőt igénybe venni, de néhány alapvető információt összefoglalunk. Minekelőtt azonban a legfontosabb tanácsunk az, hogy egy svéd könyvelőt mindenképpen érdemes alkalmazni: nem pusztán a nyelv ismerete miatt, hanem azért is, mert ő nemcsak az írott szabályokat, hanem az adóhatóság gyakorlatait is ismeri, így nagyon hasznos segítség lesz, és te is nyugodt lehetsz, hogy biztos kezekben vannak az ügyeid.

ÁFA

Az ÁFA-kulcs Svédországban alacsonyabb mint Magyországon: 25%, de vannak 12%-os, illetve 6%-os kedvezményes ÁFA-kulcsok egyes termékeken. Főszabály szerint az AB köteles ÁFA-alanyként regisztrálni, de ahogy említettük, az éves 80,000 SEK árbevétel alatt lehet ez alól kivétel, ha minden feltétel teljesül.

TAO

A társasági adó magasabb, mint itthon, bár még így is az EU átlag alatt van, tehát a hiedelmekkel ellentétben nem olyan ijesztően magas. Az adóügyi illetőség azonban eltérhet a bejegyzés helyétől, így előfordulhat, hogy a svédországi bejegyzésű társaság, magyarországi illetőséggel fog rendelkezni, ha az üzletvezetése itt található meg. Ilyen esetben egyes jövedelmek (pl. telephely létrejötte miatt) Svédországban adóz(hat)nak, míg a teljes világjövedelem Magyarországon lesz bevallás, illetve adóköteles. A Svédországban belföldi illetőségű jogi személyek a teljes világjövedelmük után adókötelesek, kivéve, ha adóegyezmény vagy különleges mentesség vonatkozik rájuk. Az adóköteles jövedelemre 2021. január 1-jétől 20,6%-os adókulcsot kell alkalmazni. A társasági adókulcs 2020. december 31-ig 21,4% volt.

SZJA

Ami a személyi jövedelemadót illeti, azt nem az AB székhelye, hanem a személyes adóilletőség fogja meghatározni. Tehát pusztán abból az okból, hogy valaki tulajdonosa egy svéd cégnek, nem kell Svédországban SZJA-t fizetnie. Azonban ha a svéd cégben az igazgatótanács tagjaként juttatást kapsz, akkor ez után az összeg után a svéd szabályok szerint, Svédországban kell adóznod.

Fontos azonban, hogy ha svéd cég tulajdonosaként Magyarországon élsz, az itthonról a cég számára végzett munka, valamint a részedre megfizetett osztalék magyar adójogi relevanciával bírhat. A Magyarország és Svédország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény azonban segít elkerülni a tisztán dupla adóterheket, akár úgy, hogy az egyik országban már leadózott jövedelmet a másik országban mentesíti az adózási kötelezettség alól, akár úgy, hogy az egyik országban megfizetett adó beszámítható/levonható a másik országban ugyanazon jövedelemhez kapcsolódóan befizetendő adóteherből – és így a nemzetközi elem leginkább az adminisztráció terén jelent plusz kötelességeket.

A nemzetközi adózási kérdések azonban különösen bonyolultak lehetnek, és sokszor egyedi, személyre szabott megoldásokat kell találni, így mindenképpen ajánlott és fontos egy szakértő adótanácsadó felkeresése.

Gyakran ismételt kérdések

Cikkünk végére összeszedtünk néhány kérdést és választ, melyek a gyakorlatban sokszor felmerülnek.

Mit jelent a hitelesített másolat („bestyrkt kopia”), amit a Bolagsverket kér?

A svédeknél ez egy nagyon egyszerű hitelesítési módszerre utal – nem közjegyzői hitelesítésről van szó. Az ilyen hitelesített másolat esetén bárki, aki egy fénymásolat vagy scannelt dokumentum kapcsán meg tudott győződni arról, hogy az a másolat megegyezik az eredetivel, hitelesítheti azt. Ennek a módja a következő:

Ráírja a dokumentumra, hogy „Jag intygar att denna kopia stämmer med originalet.”, azaz hogy ” Igazolom, hogy ez a másolat megfelel az eredetinek.”
Felírja a dokumentumra olvashatóan a nevét, illetve a telefonszámát
Aláírja

Ha valakinek van megfelelő eID-ja, akkor ezt a fenti módszert az elektronikus rendszerben eID-val történő hitelesítés kiválthatja.

Így tudod például az útlevelek másolatait illetve az alapító okiraton szereplő aláírásokat is hitelesíteni, amennyiben az eredeti dokumentumot nem tudod (vagy mondjuk nem szeretnéd, mert nincs belőle plusz példány) elküldeni a Bolagsverketnek.

Fontos, hogy egyes dokumentumok esetén vannak speciális követelmények, és van, ahol csak eredeti dokumentumot fogadnak el (például a banki igazolások), de nagyon sok esetben elegendő az ilyen formában hitelesített másolat.

Ha az igazgatótanács tagjai, helyettes tagjai és/vagy az ügyvezető EU állampolgárok, nem elég a személyi igazolványukat küldeni a Bolagsverket részére?

Nem, a Bolagsverket gyakorlata szerint, amennyiben a fenti személyek nem Svédországban élnek (nincsenek regisztrálva a svéd népesség-nyilvántartásban), akkor mindenképpen az útlevelük hitelesített másolatára lesz szükség, nem elég a személyi igazolvány.

Ki képviseli a céget, és ki írhatja alá a szerződéseket?

Az AB-t mindig az igazgatótanács képviseli. Ha a társaságnak van ügyvezetője, akkor ő képviseli a társaságot a mindennapi ügyintézésben. Az igazgatótanács egy vagy több speciális meghatalmazott képviselőt („särskilda firmatecknare”) is kijelölhet, akik jogosultak a társaság nevében dokumentumokat aláírni. Az aláíró nem kell, hogy az igazgatótanács tagjaként is tevékenykedjen, de természetesen lehetséges az is.

Használhatom a Microsoft Excelt a könyveléshez?

Nem. Jogilag tilos a Microsoft Excel (vagy hasonló programok) használata a könyveléshez. A könyvelési vagy számviteli programokat és főkönyveket úgy kell felépíteni, hogy minden változás nyomon követhető és látható legyen. Mivel ez az Excelben nem lehetséges, a programot nem szabad könyvelésre használni. Egyébként is néhol egészen bonyolult könyvelési szabályok lehetnek, így érdemes megfelelő tanácsadóra bízni ezt a feladatot, aki ismeri a szabályosan használható programokat. Viszont adóhatósághoz bekötött számlázóprogramra nincs szükség – számlákat készíthetsz akár Wordben, akár Excelben, csak az a fontos, hogy ahhoz, hogy a számlát véglegesen el kell menteni, tehát úgy, hogy az elkészítés után ne lehessen módosítani. Ez lehetséges például egy PDF formátumban való mentéssel. Természetesen ennél hatékonyabb módszer valamilyen számlázóprogram használata.

Szükség van könyvvizsgálóra AB esetén?

Egy kis AB-nak nem kell könyvvizsgálót alkalmaznia. Köteles azonban könyvvizsgálót fogadni, ha az alábbi kritériumok közül legalább kettő teljesült a két legutóbbi pénzügyi év során:

több mint 3 alkalmazott (átlagosan)
a mérlegfőösszeg meghaladja a 1,5 millió SEK-t
3 millió SEK-t meghaladó nettó árbevétel

Ha a cikk elolvasása után úgy érzed, Svédország neked való, és rögtön bele is vágnál a cégalapításba, vagy további kérdéseid vannak, keress minket bátran, vagy foglalj időpontot egy ingyenes online konzultációra ezen a linken.

Ha pedig a gentlemen’s agreementek és rövid szerződések világa helyett inkább a pontosságot, a precizitást, a minden részletre kiterjedő szabályozásokat preferálod, kövesd figyelemmel a blogot és a social media felületeinket: nemsokára érkezik sorozatunk következő része, ahol Németországról lesz szó.